TEMPLOMOK ÉS KÁPOLNÁK A CRIKVENICAI TÉRSÉGBEN
A Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom Crikvenicában
A Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom Crikvenica legrégebbi fennmaradt temploma. A közvetlen közelében álló, egykori pálos kolostorral együtt a történelmi városközpont része.
Az 1412-ben IV. Frangepán Miklós által építtetett templomban számos értékes festmény és szobor található.
Kiemelt fontosságú a Szent Simont ábrázoló festmény, amely a régi, a 18. századi kotori tűzvészben leégett Szent Simon és Szent Júdás Taddeus-plébániatemplom egyetlen megőrzött tárgya.
A Páduai Szent Antal-templom Crikvenicában
A Páduai Szent Antal-templom Zvonko Car akadémiai szobrászművész elképzelései és Viktor Zelinski építész tervei alapján épült. Az alapkő letételére 1933-ban került sor. Az első szentmisét 1934 júniusában tartották az apszisban, és még ugyanazon év karácsonyára az egész templom felépült. A lenyűgöző, 39 méter magas harangtorony 2009-ben készült el.
Az Orosz ortodox templom Crikvenicában
Az októberi forradalom után Crikvenicába menekült orosz emigránsok kezdeményezésére épült fel 1924-ben az orosz ortodox templom, Viktor Zelinski építész tervei alapján.
A Szent Ilona-templom Dramaljban
A Szent Ilona-templom egy régi kápolna helyén épült Dramaljban. Barokk stílusban felújították és kibővítették a 18. században, amikor Dramalj a belgrádi egyházmegye része volt.
1796-ban Giuseppe Capovilla, híres rijekai művész készítette a templom márványoltárát. A Szent Ilona-plébániát 1809-ben alapították, a Plébániai Hivatalt és a Szent Ilona-templomot pedig 1812 után építették. A templom belsejét a 19. században rendezték be: a szószék 1837-ben, a főoltár pedig 1845-ben készült.
A Szent Jakab apostol-templom Jadranovóban
A Szent Jakab apostol-templom román stílusban épült kőtemplom, és kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A főoltár a keleti oldalon helyezkedik el, a templom homlokzata pedig nyugat felé néz.
A 19. század első évtizedében épült. A rendelkezésre álló dokumentumok és a templom kinézete alapján feltételezhető, hogy több szakaszban épült. Előbb a Remete Szent Jakab-kápolnát építették, majd Mate Balas pap kezdeményezésére 1812-ben megépítették a templom hajóját.
A Szent Katalin-plébániatemplom Selcében
A Szent Katalin-plébániatemplomban egy barokk ereklyetartóban őrzik Szent Katalin ereklyéit. A templomot 1888-ban építették. A főoltárt a neves rijekai művész, Pietro Rizzi készítette, míg a velencei Giovanni Fumi festőművész Szent Katalint ábrázoló képe az oltáriszentség fölött látható.
A Szent Katalin-kápolna Selcében
A Szent Katalin-kápolna egy kis parkban található. Feltételezhető, hogy a román kor előtti időszakból származik. A 15. századra az épület állaga leromlott, de 1498-ban történt felújítása után a modruši püspök újra felszentelte.
A Szent József-kápolna Selcében
Ez a kápolna eredetileg a Szent Katalin barokk templomának szentélye volt, amelyet a 19. század végén nagyrészt lebontottak. A kápolna oltára korábban a Szent Katalin-templom főoltára volt. Jacopo Businello és Antonio Capovilla építették a velencei művészek stílusában, akik arany barokk oltárokat építettek ezen a tájékon.
