SZNORKELEZÉS

Merüljön el az Adria varázslatos világában a Crikvenica riviéra partvidékén! Pillantson a tenger felszíne alá, és fedezze fel a gazdag tengeri élővilágot! Tagolt partjaink számos izgalmas helyszínt rejtenek, amelyek ideálisak a sznorkelezéshez, és mindegyik különleges élményt kínál a kristálytiszta víz és a lenyűgöző természeti környezet szerelmeseinek. Lenyűgözi majd a tengeri élővilág sokszínűsége, a látványos víz alatti domborzat és a gondtalan sznorkelezéshez adott tökéletes feltételek. Üdvözöljük a Crikvenica riviéra tengeri kalandjainak világában!

Sznorkelhelyszínek:

Kačjak-strand (Dramalj)

A Kačjak strand a kis Kačjak-félsziget közelében található, amely gazdag növényzetével a nyári hőség idején kellemes, hűs árnyékot biztosít. A történeti források szerint Dramalj közelében haladt egykor a Dalmáciába vezető római főút, amelynek egyik pihenő- és szálláshelye az Ad Turres nevű állomás volt – ez a mai Crikvenica, amely mindössze 3 km-re található a tengerparti sétány mentén. A korabeli római térképek nem ábrázolták pontosan a tájat, ezért nagy a valószínűsége, hogy a 4. századból származó Peutinger-táblán a keskeny félsziget, amelyet biztonságos kikötőhelyként jelöltek a pihenőállomás közelében, valójában a Kačjak-félsziget volt. A kavicsos strandon ma is láthatók az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó kő kikötőbakok, amik megerősítik, hogy ez az öböl mindig is biztonságos kikötő volt, az idősebb helyiek pedig ezt a strandot egyszerűen csak „Luka”-nak (kikötőnek) nevezik.

Korallok a sekély vízben
A sznorkelhelyszín a strand szélén kezdődik, ahol mediterrán makkiával borított sziklák emelkednek a part fölé. A felfedezést már annál a nagy sziklánál is elkezdheti, amely kiemelkedik a tengerből, hiszen a sekély víz apró színes halakkal teli. Elég, ha a partvonal mentén halad tovább. A legsekélyebb sziklák között úszva helyenként érezhetően hidegebb vízre bukkanhat. Nyugodtan keresse meg a forrását! Egy körülbelül száz méter hosszú szakaszon két édesvízforrás található, amelyek a sziklákból törnek fel a sekély víz alatt. A forrásokat nemcsak a hideg vízről lehet felismerni, hanem a sziklafalakon megjelenő mélyvörös színekről is, amelyek között a szivacsok és algák élénkebb árnyalatokban pompáznak.

Különösen érdekes egy kis barlang, közvetlenül a sziklafal alatt, amelyet már egy méter mélységben sárga korallok kolóniája díszít. Apró, aranysárga virágokra emlékeztetnek, és általában árnyékos helyeken vagy barlangok bejáratánál élnek. Ha közelebbről megnézi őket, észreveheti, hogy néhányuk összehúzódott állapotban van, mint egy bimbó – valószínűleg éppen zsákmányt ejtettek el.
Érdekesség, hogy a korallok ragadozó állatok, amelyek tapogatóikkal planktonokat ejtenek el. A környező sziklákat koralligén közösségek borítják vörös, rózsaszín és narancs-zöld árnyalatokban. Az algák itt az erdei zuzmókhoz hasonlóan nőnek, és apró rózsákra emlékeztetnek. Egy mélyedésben ujj alakú, majdnem fekete kőszivacs található. Mellette egy kis homokos üreg van, ahol gyakran tintahalak rejtőznek.

Fészek a tengerben
Azok számára, akik gyakorlottabbak a sznorkelezésben, közvetlenül a kis barlang alatt, 5 méteres mélységben a homokon szétszórt nagyobb kövek találhatók. Ezeken építi fészkét a szemfoltos ajakoshal. Több ilyen fészek is található itt, amelyek madárfészekre emlékeztetnek, csak éppen algákból fonva.
Az ívási időszakban a hím hal fáradhatatlanul dolgozik: apró algadarabokat hord a szájában, és ezekből fonja a fészket. Rendkívül érdekes megfigyelni, hiszen szorgos építő. A hal mindössze tíz centiméter hosszú. Zöldes színéről, valamint vörös és türkiz szegélyű kopoltyúfoltjáról lehet felismerni. Farokúszója tövénél fekete pont látható. A nőstények barnás színűek, és gyakran rátörnek a fészekre – mintha incselkednének a hímmel, vagy talán a fészek szilárdságát ellenőriznék. A hím később az utódokról is gondoskodik, és hevesen védi otthonát a ragadozóktól. Ezen a területen egy másik érdekes halat is megfigyelhet: a hamvas ajakoshalat, amely homokba építi fészkét algadarabokból és apró kagylóhéjakból. Világosabb színű, a farokúszója tövénél sötétebb folt található, és feltűnően zöld szemei vannak.

Különleges úszó
Ezen a helyszínen egy igen érdekes tüskésbőrű állattal is találkozhat: a piros tengerililiommal. Olyan, mint egy szőrös tengeri csillag, számos vékony, törékeny karja van, amelyeket apró tüskék borítanak. Apró testének alsó részén kapaszkodó nyúlványok találhatók, amelyekkel a tengerfenékhez rögzíti magát. Ha megzavarják, vagy finoman megérintik, karjait összegömbölyíti, sőt akár el is menekülhet. Meglepő módon képes járni, kúszni és úszni is, karjait fel-le mozgatva. Planktonnal táplálkozik, és rendkívüli regenerációs képességgel rendelkezik. Ha a part menti vízben folytatja a felfedezést, algával és közönséges viaszrózsával borított nagy köveket talál, amelyek között különféle halak – például a háromúszójú gébfélék, nyálkáshalak, valamint a hosszúorrú ajakoshal, ötfoltos ajakoshal és szivárványos ajakoshal – rejtőznek. Ez a faj könnyen felismerhető élénk zöld és narancssárga oldalcsíkjáról.

A tenger szíve
A homokban gyakran találhatók egy érdekes tengeri sün, az úgynevezett fehér szívsün (lat. Echinocardium cordatum) üres vázai. Nevét jellegzetes szív alakjáról kapta. Testét sűrű, rövid, szőrszerű tüskék borítják, amelyek szürkés, sárgás vagy lilás árnyalatúak. Ezek segítségével a homokba ásva mozog. Tevékenysége – amelyet a tudomány bioturbációnak nevez – jelentősen hozzájárul az üledék keveredéséhez, a tengervíz keringéséhez az üledékben és a szerves anyagok újrahasznosításához. Ennek köszönhetően nő a tengerfenék élővilágának biodiverzitása. Nyugodtan vegye kézbe az üres vázat – közelről egészen lenyűgöző. A régebbi vázakon már nincsenek tüskék, és egy virágsziromra emlékeztető mintázat látható rajtuk.

 
Felfedezni vágyóknak
A hajóroncsok kedvelőire a közelben igazi különlegesség vár! A Kačjak kavicsos strand középső részével szemben, 9 méter mélységben egy – egyelőre ismeretlen – gőzhajó kéménye fekszik a tengerfenéken. Egy nagy raj barna korallsügér őrzi, és ha le tud merülni a tengerfenékig, az egykori kikötő további érdekes lakóit is felfedezheti.

A Slanica-öböl (Selce)

A sznorkelhelyszín a Slanica-öböl északi csúcsán található, valamivel kevesebb mint 2 tengeri mérföldre Selce kikötőjétől. Ha Selcéből kihajózik a tengerre, valójában egyfajta szabadtéri múzeumba érkezik.

Utazás a múltba
Kevesen tudják, hogy Selce kikötőjének rakpartja egyiptomi kőből, egész pontosan alexandriai mészkőből épült. A 19. század második felében Selce jelentős tengeri kereskedelmi és hajózási központ volt. Sok család rendelkezett nagyobb fa vitorlás hajóval, amelyek közül néhány egészen távoli utakra indult. Hogy ne térjenek vissza üresen a Földközi-tengeren át, és hogy a könnyű hajók stabilabbak legyenek a hullámok között, a hajók a Szuezi-csatorna építése után megmaradt kőtömböket szállították vissza rakományként. Ezeket a köveket később a rakpart és a parti sétány építéséhez használták fel. A kikötőt a 17. században Coronelli térképén említik először Selsa néven. Valószínű azonban, hogy már jóval korábban is ismerték a liburnok, a kiváló tengeri hajósok, hiszen a kikötő mindig is menedéket nyújtott a bóra és a jugo viharos szelei elől, amelyek a Vinodoli-csatornában gyakran orkánerejűek. A kikötő kijáratánál egy kis sziklaszigeten magas halfigyelő torony (tunera) látható létrával. Ez a part menti tonhalhalászat hosszú hagyományára emlékeztet.

Ezután következik a Slana-öböl, amely nevét valószínűleg a középkori sótermelésről kapta. Az öböl után dús zöld növényzet húzódik egészen Novi Vinodolski városáig – egykor itt olajfák és szőlőültetvények terültek el.
A sznorkelhelyszín felé vezető úton több bájos kis öbölre is felfigyelhet, amelyek vadregényes kavicsos strandjaikról ismertek. A Jasenova-öböl könnyen felismerhető az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó kő kikötőbakokról, amelyek a nagy hajók biztonságos kikötését szolgálták. A következő öböl Slanica, amely mellett a Takal-fok meredek sziklái emelkednek. Fölöttük egy több mint százéves parti világítótorony őrködik. A sznorkelhelyszín az öböl szemközti, alacsonyabb felén található, egy kis kavicsos partszakasz mellett.

Korallokkal övezett vízforrások

Ennek a rejtett természeti kincsnek a felfedezését a Borinj nevű kis kavicsos partnál kezdheti, amely a szigetfok túloldalán található. A sekély vízben szabályos kavicsok hevernek, amelyek fokozatosan egyre nagyobbá válnak. A sziklák közelében pedig élénksárga színű hengerszivacsok csodálatos példányai láthatók. Függőleges, csőszerű képződményeik ujjakra emlékeztetnek. A szivacsok állatok, amelyek a víz szűrésével táplálkoznak, és jelentős szerepet játszanak a tenger tisztításában.
Észreveheti, hogy a sziklák a víz felszínén tetőszerűen meghajlanak. Ha alaposan megnézi a falakat, árnyékos részeikben apró üregeket és repedéseket fedezhet fel, amelyeket sárga kérgesanemónák díszítenek. Ezek apró virágokra emlékeztetnek. A környező táj meredeksége miatt minden egyes hegyi vízmosásnak időszakos vízlefolyása van, amelyek a föld alatt utat törve jutnak el a tengerig. A szigetfok ezért szinte természetes szökőkútként működik – a repedések közelében érezhetően hidegebb a víz. Ennek köszönhetően a víz alatti sziklafalak különösen gazdag színekben pompáznak.
Tovább úszva egy kis barlanghoz ér, amelynek peremét szintén korallok, valamint élénkvörös és narancsszínű szivacsok borítják.
A közelben kisebb barlangok is találhatók, amelyek lilás-rózsaszín árnyalatokban pompáznak. Bátran tekintsen egy kicsit mélyebbre; néhány másodperc alatt hozzászokik a szeme a sötéthez, és ekkor észreveheti, hogy ezek az algák rózsaszirmokra emlékeztetnek. Ezek a mészvázas vörös algák.
Nem sokkal arrébb igazi különlegesség vár: egy félig nyitott barlang, amelybe be is lehet úszni. Homokos alja mélyen a szárazföld felé húzódik. A falakat különleges színű szivacsok borítják, a bejárat árnyékos részeit pedig sárga viaszrózsák szegélyezik egészen a vízfelszínig. Nem is olyan elképzelhetetlen, hogy egy ilyen barlang az őskorban akár az ember menedéke is lehetett.
A barlang mennyezete tovább húzódik, és sárga és narancsszínű kérgesanemóna kolóniák díszítik, mintha műalkotás lenne. Ha közelebbről megnézi őket, észreveheti, hogy néhány korallpolip összehúzódott állapotban van, mintha bimbó lenne, valószínűleg éppen zsákmányt ejtettek el. A korallok tengeri ragadozó állatok, amelyek tapogatóikkal ejtik el zsákmányukat, majd a csalánsejtjeikben található toxin segítségével bénítják meg. Érdemes elkerülni az érintésüket, de ha finoman int a kis „virágok” előtt, azonnal összezáródnak.
Ha tovább halad, még egy kisebb barlangot is talál.

A tenger élénk lakói

Az öböl sekély aljzata hemzseg az élettől. Barna korallsügérek csapatai úsznak mindenütt, amelyeket jellegzetes sötét színükről könnyű felismerni. Ha figyelmesebben megfigyeli őket, észreveheti, hogy a korallzátonyok halaira emlékeztetnek. A barna korallsügér a korallzátonyok halainak egyetlen rokona az Adrián. Érdekes, hogy a hím őrzi a lerakott ikrákat, és a fészket úgy készíti elő, hogy uszonyaival alaposan „felsepri” a köveket. A fiatal barna korallsügérek kobaltkék színben csillognak, és egészen egzotikusan hatnak. Bátran figyelje meg őket közelebbről is, mert nem menekülnek messzire.
Amikor a nagy barlanghoz közeledik, ússzon csendesen és lassan, mert benne egy csapat közönséges durbincs rejtőzik nagy hegyesorrú durbincsok társaságában. Emlékezetes látványt fognak nyújtani! A barlang előtt algákkal benőtt nagy kövek hevernek szerteszét, amelyeken szívesen legelnek a lapátfogú durbincsok, körülöttük pedig foltos durbincs rajok úsznak. Nagy márnafélék kőröznek a zátony körül, mindig sietve. Az apróbb halak közül ezen az aljzaton találkozhatnak a szemfoltos ajakoshallal, amely algákból épít fészket. Szinte úgy néz ki, mint egy madárfészek. Ha rátalál egyre, ne menjen túl közel hozzá, várjon egy pillanatot. A hal hamarosan felbukkan egy algaszállal a szájában, mert folyamatosan gondozza és csinosítja a fészkét.
A többi lakó közül észreveszi majd a betűs sügért, amelynek olyan csíkjai vannak, mint a zebrának, míg a szivárványos ajakoshal nyomon fogja követni Önt, mert nagyon kíváncsi.
A zátonyhoz közeli homokon megtalálhatja a csokoládészínű, hosszú tapogatójú olasz csőanemónákat és az óriás tollasféregeket, amelyek „őrült frizurájú” pálmákra hasonlítanak.

A gyakorlottabb sznorkelezőknek
Aki gyakorlottabb a sznorkelezésben, a szigetfok előtti homokos fenéken a közelmúlt halászati múltjának egy újabb nyomára bukkanhat. A halászok a kihelyezett hálókat mindig úszó jelzéssel jelölik meg – ez lehet akár egy üres kanna is. A hajók oldalán sokszor teherautógumi szolgált ütközőként. Ma ezek a tárgyak a homokon hevernek a zátony előtt, és halak, valamint polipok búvóhelyéül szolgálnak. A polip rejtekhelyét könnyű felismerni: a bejáratnál kagylóhéjakkal díszített kőhalom található.

Első a biztonság
Ne kutassa a barlang belsejét hullámzó tenger idején, mert könnyen lehorzsolhatja a hátát és megütheti a fejét. Ha víz alatti lámpát visz magával, a sznorkelezés teljesen új élménnyé válik. Viselkedésével mindenki közvetlenül hatással lehet a tenger szennyezésére vagy megóvására. Élvezze a tengert, és örüljön minden élőlénynek – mert amíg a tenger egészséges, addig mi is azok vagyunk.

Tepla (Jadranovo)

A sznorkelező partszakasz megközelítése
A sznorkelezésre alkalmas terület a tenger Tepla strandról nyíló részén található. Maga a strand a Perhatiból induló erdei ösvényen tíz perc sétára található. Az ösvény mellett húzódó dús zöld növényzet eltakarja a strandot a járókelők elől. A terület hajóval vagy csónakkal a víz felől is megközelíthető, de bárhogy is érkezik, ne feledje: a cél, hogy élvezze az érintetlen szépségű természetet és a nyugalmat!

Sveti Jakov (Szent Jakab)
Amint leér az apró kavicsokkal borított kis strandra, ahol ameddig a szem ellát, gyönyörű táj fogadja, rögtön megérti, hogy miért kapott helyet Szent Jakab alakja egy kis sziklafalba vájt fülkében: egyszerűen ez az a hely, ahol testben és lélekben is megpihenhet.
Szent Jakab Jadranovo védőszentje, a település lakóit pedig védőszentjük horvát neve (Jakov) után jakovároknak nevezik. A helyi legenda szerint réges-régen egy hajó egy közeli öbölben keresett menedéket a tomboló vihar elől; a tengerészek partra szálltak, és a Szent Jakab-kápolnában találtak menedéket. Olyan hideg volt, hogy mindent elégettek, amit odabent találtak, még Szent Jakab szobrát is. A szobor azonban nem kapott lángra és nem égett el. Ezután egy követ kötöttek a nyakára, és a tengerbe dobták, de a szobor egyszerűen nem süllyedt el.
Amint kitisztult az idő, a hajó folytatta útját, ám nem sokkal később egy még hevesebb viharba került, és elnyelték a hullámok a teljes legénységével egyetemben. A helyiek, akik ezt igazságos és megérdemelt büntetésnek tekintették, kiemelték a szobrot a tengerből, és visszahelyezték az oltárra. Az évente megtartott helyi ünnepség alkalmával a mai napig felelevenítik a legendát, és eljátsszák a szobor megtalálásának a történetét és a kimentését a tengerből.

Érdekességek a víz alatt
A sekély vízből egy nagy szikla emelkedik ki: körülötte bújnak meg a csíkos nyálkáshalak (Parablennius gattorugine), amelyek barnás sávjaikról és az őzagancsra emlékeztető nyúlványaikról ismerhetők fel.
A tengerfeneket nagy kövek borítják, amelyek mint szétzilált kőhalom húzódnak végig a homokos mederben. Egyik-másik kövön a tengerfenéket díszítő, ujjszerű, sárga hengerszivacsokat (Aplysina aerophoba) pillanthatunk meg. Az algákon legelésző kisebb és nagyobb aranycsíkos tengeri durbincsok (Sarpa salpa) rajait lenyűgöző közelről megfigyelni, de óvatosan kell megközelítenünk őket! Ugyanitt a nagy, vörösesbarna, tüskékkel borított osztrigafarkas – egyfajta tengeri csillag (Marthasterias) – példányai is megtalálhatók. Az osztrigafarkas falánk ragadozó: ha egy ideig figyeljük, észrevehetjük, hogy a többi tengeri csillag, sőt még a tengeri sünök is kitérnek előle, hiszen mindannyian a zsákmányai lehetnek.

A homokos aljzaton a fésűskagylók nemébe tartozó Szent Jakab-kagylók élnek. A gyönyörű, legyező alakú kagylók köpenyéből apró csápok állnak ki. Veszély esetén a fésűskagyló a héja gyors nyitogatásával és összecsukásával, mintegy pumpáló mozgást végezve menekül.
Ez a kagyló a zarándokok jelképe is, mivel egykor annak bizonyítékául szolgált, hogy valaki végigjárta a Szent Jakab-utat (Camino de Santiago); a kagylóhéjat a zarándokok pedig víz ivására pohárként is használták.

A mélyebben fekvő homokos tengerfenéken bikarájákat (Aetomylaeus bovinus) is megpillanthatunk, amint pihennek vagy lassan, madárszerűen siklanak közvetlenül a tengerfenék fölött. A bikarája háta szürkészöld, sötétebb csíkokkal, feje pedig lapos kacsacsőrre emlékeztet, ahogy a homokban kutat. „Repülése” lenyűgöző látvány, amely örökre emlékezetes marad.

Víz alatti falak
A strand két széle mentén is akad érdekes felfedeznivaló, mivel a part itt sziklás kiszögellésekkel tűzdelt sziklafalhoz hasonlít. Kövessük a legsekélyebb partvonalat, és figyeljünk alaposan. A falak egy részét gazdagon borítják vörös és zöld algák, valamint sötét bíborvörös szivacsok. Az árnyékos részeken nagy rajokban bújnak meg a kis kalászhalak (Atherina boyeri); szinte úgy terelgethetjük őket, mint egy pásztor a nyáját. Talán az a legszebb látvány, ha a raj alá merülünk, miközben a halak ezüstösen csillognak felettünk a napfényben. A kisebb mélyedésekben és hasadékokban egy nagy termetű kis sziklahalat (Scorpaena porcus) is megpillanthatunk, amely közeli rokona a vörös skorpióhalnak, de sötétebb barna színű.
A sziklás kiszögellések alatt nyugvó feketefarkú durbincsokat (Oblada melanura) és kétcsíkos durbincsokat (Diplodus vulgaris) találhatunk, míg a nagyobb sziklatömbök felfedezése közben kíváncsi mediterrán közönséges szivárványhalak (Coris julis)f érdeklődő társaságára számíthatunk, és egy vidám kékes-zöld korallsügérraj (Chromis chromis) is csatlakozhat hozzánk.

A tapasztaltabb sznorkelezőknek ajánljuk
A nagyobb mélységek kedvelői számára a strandtól távolabb húzódó homokos tengerfenék számos érdekes élőlényt rejt, például hosszú, csokoládébarna tapogatókkal rendelkező csöves tengeri rózsákat (Cerianthus membranaceus) vagy más néven csőanemónákat.

Itt él a piros tengerililiom (Antedon mediterranea) is. Ha meglengetjük mellette a kezünket, megmozdítja tollszerű karjait, sőt akár odébb is úszik, ugyanis meglehetősen mókás módon képes úszni, vagy apró, gyökérszerű függelékeivel akár „járni” is. A tüskésbőrűek (Crinoidea) legősibb osztályába sorolható, és ezek az ősöreg élőlények már a dinoszauruszok előtti időkben éltek a tengerekben. Megkövült maradványaikat korjelző fosszíliáknak nevezik, mivel segítségükkel meghatározható a kőzetek relatív kora (a kb. 541–252 millió évvel ezelőttre tehető paleozoikum), amelyekben megtalálhatók. A homokba temetkezve élő, szőrös, világoslila, szív alakú tengeri sün (Spatangus purpureus) üres héjait is megtalálhatjuk.
A tengerfenéken aranydurbincsok (Sparus aurata) és bajuszos vörös márnák (Mullus barbatus) rajával is találkozhatunk, csakúgy, mint néhány magányosan vadászó nagyobb sárkányhallal – más néven mérges pókhallal – (Trachinus draco) és csöves tengeri uborkával (Holothuria tubulosa). Míg korábban a húsát kiváló csaliként használták értékes halfajok horgászatához, napjainkban szigorúan védett faj, mivel fontos szerepet játszik az egészséges és „tiszta” tengeri ökoszisztéma fenntartásában.
A tengeri uborka a tengerfenéken felhalmozódó szerves hulladékkal táplálkozik – vagyis különféle baktériumok elfogyasztásával újrahasznosítja a hulladékot, majd a tápanyagokat visszajuttatja a környezetbe, ezáltal elősegítve a tengeri élővilág fennmaradását. Egyetlen tengeri uborka akár 80 kg üledéket is „feldolgozhat” évente. Ezért amikor legközelebb a kristálytiszta, türkizkék tengerbe merülünk, jusson eszünkbe, hogy ez részben a tengeri uborkának is köszönhető!

Kapcsolatunk a tengerrel
Ezen a parti vidéken az élet mindig is ezer szállal kötődött a tengerhez, amely nem pusztán élelmet biztosított az itt élők számára: hajóik a közeli és távoli partok között ingázva fonták össze az emberi sorsokat, a virágzó árukereskedelem pedig lehetővé tette a történetek és szokások terjedését is. Sokak számára a tenger ihletforrás és megélhetés, de egyben a lelket felemelő gyógyír is. A Tepla strand közvetlenül a Crikvenica egész térségét összekötő „Hullámösvény” (Staza valova) mellett található. Az útvonal még az év hűvösebb hónapjaiban is lehetőséget kínál arra, hogy kiszakadjunk a mindennapokból.
Az éghajlatváltozás messzemenő következményekkel jár, többek között azzal, hogy a tenger hőmérséklete még kora ősszel is kellemes marad a fürdőzéshez. A strandon ábrázolt Szent Jakab vigyázó tekintete alatt a háborítatlan természetben töltött idő szinte minden bajra gyógyír.